Sok kicsi sokra megy…
Napjaink egyik legfelkapottabb egészségügyi kutatási témájául szolgálnak a bélbaktériumok, ill. ahogy ezt nevezik, az emberi mikrobiom.
Ha beütöm a Google keresőbe, akkor 416.000 találat jelenik meg. Ez igen komoly irodalmat jelent.
Sajnos 5 vagy 10 évvel ezelőtti adat nem áll rendelkezésemre, de a nagy szám jelzi a téma aktualitását, „forróságát”.
Nézzük meg közelebbről, hogy miért lett a mikrobiom slágertéma?
Kutatási eredmények százai igazolják, hogy jólétünk a legszorosabb mértékben múlik kis barátaink jólétén.
Hatásuk sokrétű és összetett. Segítenek az emésztésben, a tápanyagok felszívódásában, a vitaminellátásunkban, az immunrendszerünk karbantartásában, a bőr –és az intimzónák pH-jának kialakításában és fenntartásában, hogy csak a legközismertebbeket említsem.
Azonban szinte nem telik el úgy hét vagy hónap, hogy ne hoznák összefüggésbe a mikrobiomot az egészség egy új területével vagy valamilyen betegséggel. Nézzük meg közelebbről a legfontosabb területeket:
1. Csecsemő- és gyermekgyógyászati vonatkozások
2. Nőgyógyászati betegségek
3. Gyomor-és bélrendszeri elváltozások
4. Idegrendszeri és pszichés problémák
5. Egyéb immunológiai elváltozások
Minden szentnek maga felé hajlik a keze, ezért csecsemő-és gyermekgyógyászként ezzel a területtel kezdem a részletesebb ismertetést.
Az előző részben ismertettem a bélflóra kialakulásának menetét, ill. az ezt veszélyeztető tényezőket.
Igazából ez a folyamat csak egy második lépcsőfok. De akkor mi az első?
Kutatók megállapították, hogy az anyaméh, ill. ezen belül a méhlepény nem steril, tartalmaz egy speciális összetételű baktériumflórát. Ennek az összetétele nagymértékben múlik az kismama táplálkozásán. Összetétele leginkább a kismama szájüregének baktériumflórájára hasonlít. Ezek a baktériumok nagyon fontos anyagcsere- és immunszabályozó hatásúak, mely hatások a gyermek későbbi egészségét is befolyásolják.
Ha nincs szerencséje a babának, akkor nem lesz megfelelő összetételű a bél flórája.
Ehhez már az is elég, ha a kismamának fogínysorvadása van.
Ezzel együtt a következő tünetekre, problémákra számíthatnak a szülők:
– Kólika vagy görcsös hasi fájdalom. Azt hiszem, hogy kevés emberpróbálóbb feladat van a csecsemő gondozása, ápolása során, mint a csillapíthatatlan, vigasz nélküli sírás.
Etetéstől függetlenül, órákon keresztül üvölt, semmi sem segít. És ez eltarthat akár fél éves korig is.
Nos, bíztató eredmények mutatják, hogy az egyidejűleg többféle bacit tartalmazó, nagy csíraszámban adott, ún. szimbiotikumok (pre-és probiotikumok együtt) jelentősen csökkenthetik a sírással töltött időt, főként szoptatott babák esetén.
– Hasmenés vagy egyéb emésztési zavar. Ezek a tünetek lényegesen gyakrabban lépnek fel tápszeres babáknál. Ennek magyarázata többek között az eltérő bélflóra.
– Koraszülöttek életét komolyan veszélyeztető betegség az ún. necrotizáló enterocolitis.
Oxigénhiány és fertőzés együttese vezet a bélfal keringésének károsodásához, annak kilyukadásához, esetleg hosszabb szakasz elhalásához.
Biztató vizsgálati eredmények alapján indokolt lenne a koraszülöttek rutin ellátásába bevezetni a megfelelő összetételű probiotikum-adást.
– Csecsemőkori fertőzések. A kutatások szerint ennek két fő oka a csecsemők immunrendszerének éretlensége, ill. a csecsemők bélflórájának kevésbé változatos összetétele.
A felnőttre jellemző összetétel a vegyes táplálkozás bevezetésével kezd kialakulni, de eltart egy ideig.
Ha a baba kap megfelelő összetételű probiotikumot, akkor ez az idő lényegesen lerövidül, a fertőzések kialakulásának sokkal kisebb lesz az esélye.
– Atopiás dermatitisz, ekzema, asthma. Rengeteg befolyásoló tényező, ill. még nem ismert faktorok állnak e betegségek hátterében, de az tény, hogy nemcsak a megelőzésben,
hanem a kezelésben, gyógyításban is kulcsszerepe van a mikrobiom optimális összetételének.
– Gyermekkori székrekedés. Gyakori probléma. Gyakran napokig nincs széklete a gyermeknek, majd nagy fájdalmak közepette „megszüli” a hatalmas, bekeményedett székletrögöt.
Berepesztheti a végbelet. Igen fájdalmas élmény, ezért a gyermek visszatartja székletét, és beindul egy ördögi kör.
Tanulmányok szerint szimbiotikumok adása hatásos lehet.
– Visszatérő hasi fájdalom. A leggyakoribb krónikus gyermekgyógyászati kórkép, a kórházi kivizsgálások főszereplő oka. A vizsgálati eredmények leggyakrabban nem mutatnak semmilyen eltérést.
– GAP szindróma. A bélflóra kedvezőtlen összetétele és a gyermek pszichés zavarai közötti összefüggést írja le a név.
Nagyon széles a spektrum, a gyermek válogatóssága, szénhidrátokhoz való makacs ragaszkodása, a pszicés és kognitív funkciók nem megfelelő fejlődése,
a viselkedés és a figyelem zavarai, mind ide tartoznak.
– Irritábilis bélszindróma. Hasi fájdalommal és funkcionális emésztési rendellenességgel járó kórkép. Jelentősen megnöveli a lisztérzékenység vagy cöliákia kialakulásának valószínűségét.
– Elhízás. A legelterjedtebb és járványszerű gyorsasággal terjedő krónikus betegség. Számos egyéb betegség, pl. szív-és érrendszeri betegségek, daganatok, gyulladásos kórképek, stb. valószínűségét nagymértékben fokozza.
Ezek a betegségek nemcsak gyermekeink egészségét veszélyeztetik, hanem az egész család jólétét is aláássák. A felelősség a miénk, döntően rajtunk múlnak azok a tényezők, melyek meghatározzák kis barátaink és ezen keresztül legféltettebb kincseink hosszútávú egészségét.