Azok a gyermekek, akik kisiskolás korukban rágják a körmüket vagy szopják az ujjukat, kamasz és felnőttkorukra társaiknál kevésbé hajlamosak allergiára. Az asztma és a szénanátha veszélyét ugyanakkor látszólag nem befolyásolja a két rossz szokás. Az eredmények egy Új-Zélandi tanulmányból származnak.
Úgy tűnik, hogy az eredmények alátámasztják a higiénia hipotézist, mely szerint a környezeti mikrobiális expozíció csökkenti a belélegzett allergénekkel szembeni érzékenységet.
Az 5 és 11 éves kor között végzett követéses vizsgálatok alkalmával a gyermekeket kikérdezték, hogy rágják-e a körmüket vagy szopják-e az ujjukat. 13 éves korban a résztvevők 70%-ánál, 32 éves korban 90%-ánál végeztek bőrpróbát, mely során ellenőrizték a poratka, fűfélék, macska és kutyaszőr, lószőr, gyapotfa, továbbá az Aspergillus fumigatus, Alternaria, Penicillium, és Cladosporium gombafajokkal szembeni allergiát. 32 éves korban a csótányallergia jelenlétét is ellenőrizték.
A szülők elmondása szerint a rendszeresen körömrágó vagy ujjszopó gyermekek 31%-a legalább egy allergénnel szemben kevésbé volt érzékeny 13 éves korban és 32 korban, mint azok, akik gyermekkorukban egyik rossz szokást sem gyakorolták.
Amennyiben jövőbeni tanulmányok is megerősítik az említett kapcsolatot, akkor a szerzők szerint az allergiák megelőzésében a körömrágás és az ujjszopás hosszú távon hasznosnak tekinthető. Azt azonban mégsem javasolják, hogy gyermekeinket ezekre a rossz szokásokra ösztönözzük, hiszen az ujjszopás fogsor deformitáshoz, míg a körömrágás a kéz és a körömágy elfertőződéséhez vezethet.
Egy fontos kérdést nem vizsgáltak a kutatók: miért szopja a gyermek az ujját vagy rágja a körmét? Honnan származik a feszültség, ami a rossz szokásokhoz vezet? Milyen káros hatásai lehetnek felnőttkorban a hosszú ideig fennálló feszültségnek, stressznek? Lehet, hogy ezek nagyobb kárt okoznak, mint amennyi hasznot a kisebb allergizáltság jelent?