A kormányzati sikerpropagandával szemben, akik az egészségüggyel kapcsolatba kerülnek, csak nagyon ritkán érezhetik a gazdaság dübörgését. Inkább érezhetik úgy, hogy a pokol valamely bugyrába kerültek. Mindenki maga döntse el, hogy tapasztalatai melyik állítást erősítik. Segítségül álljon itt néhány újabb statisztikai tény!
Riasztó adatok jöttek Magyarországról – lehagynak a sereghajtók is
Újabb siralmas képet fest a magyar egészségügyről az Eurostat napokban közzétett régiós versenyképességi rangsora. A 6 különböző mutatóból összeállított egészségügyi ranglista szerint a magyar egészségügyben legfeljebb az utolsóktól való lemaradás ellen mehet a küzdelem.
A napokban jelent meg az európai régiók versenyképességét összehasonlító lista, melynek alappaneljében egészségügyi mutatókat is szerepeltettek: a 65 év alatti, azaz munkaképes korú lakosság idő előtti halálozási kockázatát becsülték meg 6 különböző szempont szerint, az uniós átlaghoz viszonyítva. Nem az egészségügyi kiadásokat vagy az ellátó-rendszer adatait hasonlították össze, mint ahogy azt több más elemzés a közelmúltban megtette, hanem a közúti baleset következtében bekövetkezett halálozások 100 ezer lakosra jutó arányát, az egészségben töltött évek számát, a csecsemő-halálozás arányát, a 65 év alatti lakosok 100 ezer lakosra jutó rákos és keringési halálozási arányát, illetve az öngyilkosságok regionális rátáit határozták meg, majd ezekből az adatokból állították össze az egészségügyi versenyképességi ranglistákat.
A 263 uniós régióból 7 van Magyarországon, a versenyképességi lista azonban összesen 274 európai régió – önálló gazdasági terület – adatait tartalmazza. Egyes térségeket – közte a londonit – további részekre bontottak.
A közúti balesetekből származó, 100 ezer lakosra jutó halálozási rátát illetően meglehetősen széles sávban szóródnak a magyar adatok, a legjobb magyar régió – a Közép-magyarországi – a 78. a 263-as listán, a legrosszabb, Nyugat-Magyarország pedig a 215-ik. Az egészségben töltött életéveket illetően már sokkal inkább hasonló a magyar régiók helyzete, a rangsor 245-ik és a 260-ik helye között találhatóak.
A napokban nyilvánosságra hozott statisztikák szerint örvendetesen javuló csecsemő-halálozási értékeinkkel Közép-Magyarország az uniós lista 130-ik helyére került, a magyar sereghajtó Észak-Magyarország az európai 243-ik helyet foglalja el.
Szomorú adatok
Lesújtó viszont a helyzet a 65 év alatti korosztály keringési betegség és onkológiai megbetegedés miatti halálozási arányait illetően. A keringési eredetű halálozásoknál az uniós lista 227-ik és 250-ik helye között találjuk a hazai régiókat, az onkológiai halálozásnál a sorban egymás után következő magyar régióké a 253-259. hely. Rákhalálozásban csak a négy tengeren túli francia régiót előzzük meg, ahonnan nem volt adata az elemzést végzőknek. A 100 ezer lakosra jutó öngyilkossági ráta rangsorában a legjobb magyar régió Nyugat – Dunántúl, 202-ik listás hellyel, a legrosszabb pedig Dél-Alföld.
Hogy igazából nem csak a sorrenddel van a baj, azt az mutatja, hogy a 100 ezer lakosra jutó, Nyugat-dunántúli 202-ik hely 1,12-vel, míg a Dél-alföldi 3-mal nagyobb az uniós átlagnál.
Az onkológiai halálozásoknál pedig a sor legvégén állókat megnyitó magyar régió (Közép-Magyarország) 2,89-cel, a sort záró régió (Észak-Magyarország) pedig már 4,26-al haladja meg az uniós átlagot. Általában is Észak-Magyarország egészségügyi adatai a legrosszabbak, nem sokkal maradnak ettől el az Észak-alföldi adatok sem.
A sereghajtókkal versenyzünk
A versenyképességi ranglista alátámasztja a nemrégiben publikált és sokat vitatott Egészségügyi Fogyasztó Index (EHCI) megállapításait, mely szerint még a sereghajtók is lehagyják Magyarországot. Ugyan egy-két romániai és egy bulgáriai régió még nálunk is rosszabbul teljesít, miként az adatokat nem közlő, ezért automatikusan az utolsó helyre szoruló tengerentúli francia régiók is, összességében azonban a hazai egészségügyi rendszer teljesítménye úgy tűnik, egyelőre a sereghajtók mezőnyétől való leszakadás elleni küzdelemhez elegendő. /Napi.hu/