sorozatunkban hétről-hétre próbálunk egyensúlyt teremteni a kincstári optimizmustól túlfűtött, helyenként parasztvakító kormányzati propaganda és a kőkemény valóság között. Kizárólag a tények, semmi szubjektivitás. Hírlevelünk mai száma a paraszolvencia helyzetéről szól.
NO PARA! A paraszolvencia egy szocialista időkből való találmány. Azért született, mert az állampárt nem akarta elismerni az orvosok jogos igényét a nagyobb jövedelemre, és ezt a betegekkel fizetteti meg. Ők pedig azért hajlandóak többet fizetni, mert abban reménykednek, hogy több, jobb ellátást kaphatnak, kevesebbet kell várniuk, stb. Ez nyugaton ismeretlen, mert ott az orvosok nincsenek kizsákmányolva, a megfelelő biztosítási és ellátási rendszer kiszámíthatósága pedig minden beteg számára világossá teszi a betegellátási utakat. Ráadásul a paraszolvencia az a korrupció egy megnyilvánulási formája, így határozottan büntetendő (kormányzati szinten is!!!)
Nálunk nemcsak hogy nem büntetendő, hanem legalizálták, be kell vallani, adózni kell utána. Ezzel a kormány deklarálta, hogy a helyzetet nem karja megoldani. Vannak azonban az egészségügynek olyan szereplői, akiket határozottan riaszt a paraszolvencia jelenléte, és terveik is vannak annak felszámolására. A közelmúltban készült egy nagyszabású felmérés a paraszolvenciát illetően, érdemes megismerni a részleteket:
Az orvosok 96%-a hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni, de 60%-uk szerint pusztán a béremelések hatására a hálapénzrendszer nem fog eltűnni. Más eszközök bevezetésére is szükség van – derül ki a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) és a Szinapszis Kft. közös kutatásából, amelynek célja a hálapénzrendszerrel kapcsolatos objektív adatok megismerése, valamint az orvostársadalom véleményének felmérése volt.
A felmérésből nyert adatok alkalmasak a hálapénzrendszer kivezetéséhez szükséges keretrendszer kialakításának elkezdéséhez.
2017 januárjában történt online adatfelvétel során 907 magyar orvos töltötte ki a 20 perces kérdőívet. A kutatási kérdésköröket a ReSzaSz csapata állította össze. A minta orvosi szakok szerint reprezentálja a magyar orvostársadalmat. Az adatbázist a Szinapszis Kft. biztosította.
A válaszadás önkéntes volt. Az orvosok oldaláról tapasztalt nagy érdeklődést jól mutatja, hogy a szokásosnál rövidebb idő alatt sikerült elérni a mintaszámot. Ez a nagyfokú érdeklődés bizonyítja azt, hogy az orvostársadalom jelentős részét ez a téma foglalkoztatja.
Elutasított a hálapénzrendszer – Az orvosok nem akarnak hálapénzes egészségügyben dolgozni.
A kutatás eredményeiből kiderül, hogy az orvosok döntő többsége – 96%-a – hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni.
Egyértelműen látszik, hogy az orvosok úgy érzékelik, a hálapénz mögött a félelem és a szolgáltatásvásárlás áll.
2013-ban minden harmadik orvos gondolta úgy, hogy a hálapénz ténylegesen a hála kifejezésének megnyilvánulása. Ez mára gyökeresen megváltozott, harmaduk meglátása szerint a hálapénz a betegek gondolkozásában, a megfelelő ellátás megváltásának az eszköze. 29%-uk azt is tapasztalta, hogy a betegek úgy vélik, a pénzzel előnyt szerezhetnek. Összességében az orvosok úgy érzékelik, hogy a hálapénzt adó betegek aránya és a hálapénz összege is visszaesett az elmúlt 3 évben.
A hálapénzrendszer általános megítélése továbbra is negatív.
Az elmúlt bő 3 évben 19%-ról 33%-ra nőtt a paraszolvenciát határozottan elutasító orvosok aránya.
A béremelés jól érzékelhető, de továbbra sem garantál egy biztos a jövőképet
Az orvosok havi nettó alapbére jelentősen emelkedett az elmúlt 3 évben, az átlagos 194 ezer forintról 260 ezer forintra. A növekedés általános, minden csoportra jellemző. Bár 2013-hoz képest javultak az eredmények, 74%-uk mégis úgy véli, hogy a jelenlegi alapbérre nem tudják jövőbeni terveiket alapozni.
Önmagában a béremelés nem elegendő, más eszköz is kell
Az orvosok 60%-a szerint pusztán a béremelések hatására a hálapénzrendszer nem fog kikopni. A jövő orvosai, a rezidensek körében még inkább elterjedtebb ez a vélekedés (76%).
Bár a hálapénzrendszer megszűnéséhez elengedhetetlen a hivatalos bérek emelése, az orvosok fele szerint többek között az „extra” kórházi szolgáltatások legális megvásárlásának lehetősége is szükségszerű a változáshoz.
A saját orvos ellentételezés fejében történő megválasztásának törvényi szabályozásával az orvosok közel 60%-a ért egyet. Ebben nem történt változás az előző felmérés óta.
A teljesítmény alapú bérezéssel a válaszadó orvosok 80%-a egyet ért, felük határozottan jó elképzelésnek tartja. Tízből kilenc orvos támogatja azt, hogy a rezidensek/szakorvosjelöltek oktatásáért tételes finanszírozást kapjanak a képzésükben közreműködő szakemberek. Az orvosok kétharmada ért egyet teljes mértékben azzal, hogy az állami és a magánegészségügynek szabályozott formában kellene együttműködnie.
A hálapénzrendszert fel kell számolni!
A kutatási eredményekből a ReSzaSz a következő konklúziót vonta le:
Az a kérdés, hogy fel kell e számolni a hálapénzrendszert vagy sem, az eldőlt.
A ReSzaSz a továbbiakban a hálapénzrendszer kivezetéséhez szükséges keretrendszer megalkotásán fog dolgozni.
A fenti felmérésből kiderül, hogy ezen keretrendszer elemei a következők lehetnek:
- tisztes alapbér
- teljesítmény (minőség/mennyiség) honorálása
- orvosképzés/oktatás megbecsülése
- saját orvos választás
- állami és magán egészségügyi rendszer tiszta együttműködése
- jogi szabályozás
/Dr. Dénes Tamás – a ReSzaSz elnöke; Kun Eszter – kutatási igazgató, Szinapszis Kft./