A túl erős vérzés nem csak kellemetlen, de vérszegénységet is okozhat, sőt betegségek is állhatnak a hátterében.
A túl erős menstruáció jellemzői
- A nők 12-14 koruktól közel 40 éven át havonta átlagosan 4-7 napig menstruálnak. Bár ezt a rendszeres vérveszteséget a vérképző rendszer működése kompenzálja, ha a menstruációk kórosan hosszabbak vagy erősebbek a szokásosnál, a súlyos, krónikus vérszegénységhez vezethet.
- Az erős, nagy mennyiségű vérveszteséggel járó vérzés (menorrhagia) nem csak a mindennapokat teszi stresszessé, és a komfortérzetet csökkenti, de komoly egészségügyi problémát is jelenthet. Elsősorban vashiányos vérszegénységet okozhat, ráadásul a háttérben álló okok is lehetnek súlyosak, nem beszélve arról a veszélyről, amelyet az elhúzódó, erős vérzésekhez gyakran társuló gyulladás jelenthet. Így semmiképpen sem szabad legyinteni, ha az alábbi tüneteket észleljük:
– hosszabb, 7-9 napos menstruáció,
– átázás miatt óránként cserélt tampon vagy betét,
– a normális mennyiségűnél nagyobb vérzés,
– vérrögök megjelenése,
– rosszullét, gyengeség,
– 21 naposnál rövidebb ciklus,
– a két szabályos menstruáció között jelentkező vérzés,
– pecsételő illetve együttlét után jelentkező ún. kontakt vérzés.
- Mi okozhatja?
Az esetek egy részének hátterében állhat anatómiai elváltozás: a mióma, amely egy jóindulatú méhizomdaganat vagy méhmegnagyobbodás. A megvastagodott méhfal nem tud miatta kellőképpen összehúzódni, ami fokozott mértékű vérzéshez vezet.
A méhnyálkahártya túlzott megvastagodása, amely az ösztrogén hormon hatására jön létre, szintén okozhat menorrhagiát.
Gyakran a méhen belüli fogamzásgátló eszköz a probléma kiváltója, amely normális körülmények közt is valamivel hosszabb és erősebb menstruációkat okozhat, de ez egyeseknél kóros mértékűvé válhat.
Hormonális zavarok, például pajzsmirigy problémák is kereshetők a háttérben.
Az endometriózis, amelynek következtében a méhnyálkahártya-szigetek nemcsak méhen belül, hanem a méhen kívül is előfordulnak, okozhat két menstruáció között fellépő vérzést, görcsös fájdalom kíséretében.
Mindezeken felül ki kell zárni a megszakadt méhen belüli terhességet, a spontán vetélés utáni állapotot, a medencegyulladást, vérrögképződési rendellenességet, a méhdaganatot, a cisztát és a polipot is. Az esetek egy részében mindezen okok kizárása után sem derül fény az erős vérzés okára.
- Amit az orvos tehet
A teljes vérkép és vasszint vizsgálatával megbecsülhető a hemoglobinszint és a szervezet vasháztartásáról is teljes képet kaphat az orvos. Ha ez alapján bebizonyosodik, hogy valóban menorrhagiáról van szó, már egy rutin nőgyógyászati vizsgálat is kimutathatja például a miómát. Az ultrahang felvilágosítást ad a méhnyálkahártya állapotáról, ám ha ez sem hoz eredményt, szóba jöhet a méhtükrözés.
A rákszűréssel egybekötött nőgyógyászati vizsgálatnak mindenképpen meg kell történnie. Amennyiben ezek negatív eredménnyel végződnek, azaz nem találnak eltérést, úgy szóba jöhet rövid idejű 1-3 hónapos gyógyszeres kezelés. Ha a méhen belüli fogamzásgátló eszköz okozza a problémát, azt el kell távolítani, és más védekezési módot választani. Ha nem áll fenn egyéb kizáró ok, javasolható a tablettás fogamzásgátlás, amely csökkentheti a menstruáció hosszát és mennyiségét. A menorrhagia gyógyszeres kezeléssel is gyógyítható. Szóba jöhetnek nem szteroid gyulladásgátlók és progesztogének is, amelyek jó eséllyel megszüntethetik a problémát.
A leggyakoribb diagnosztikus és egyben terápiás beavatkozás a méhkaparás, ennek segítségével a vérzés is megállítható és szövettani utólagos vizsgálattal megállapítható, mi okozta a kóros vérzést. Ismert olyan módszer, a méhtükrözés műtéti változata, amellyel a méhnyálkahártya nagy részét el lehet távolítani, és így megszűnik a vérzészavar Demjén Azonban, különösen 40 éves kor felett, ha a tervezett gyermekek már világra jöttek, és ha egyéb eljárások nem vezetnek eredményre, ma is rákényszerülhetnek a méh eltávolítására. Természetesen amennyiben daganatos elváltozást találnak, mindenképpen a műtéti beavatkozás a legfontosabb./Forrás:Univadis/