A nyári időszámítás ötletét először Benjamin Franklin vetette fel 1784-ben, de azt először csupán 1916-ban vezették be Amerikában. A nyári időszámítás rendszere Magyarországon is működött hosszabb-rövidebb kihagyásokkal 1916-tól 1957-ig.
A nyugati világ országai az óraátállítás ötletét az 1973-as kőolajválság után vették elő újra. Céljuk az energia megtakarítás volt azáltal, hogy a háztartások és a vállalatok plusz egy óra világosságot nyernek. A nyári időszámítást elsőként Franciaországban vezették be 1976-ban, majd számos európai ország követte ezt a példát.
Az óraátállítási rendszer alapja, hogy a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Mivel ilyenkor a nap által sugárzott fény nagyjából egybeesik a lakosság ébrenlétének idejével, ezért az óraátállítási rendszert alkalmazva kevesebb villamos energiát használunk el világításra.
Magyarországon 1980. április 6-án vezették be újra a nyári időszámítás rendszerét, szintén energiatakarékosság céljából. 1996-ban egy kormányrendelet az EU tagállamaiban érvényes rendszerhez igazította a magyar gyakorlatot, ennek következtében a nyári időszámítás – a többi tagállamhoz igazodva – Magyarországon is március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapján ér véget.
Az óraátállítás és a valós energia megtakarítás közötti összefüggést az utóbbi időben egyre többen vitatják, mivel napjainkra megváltoztak a fogyasztási szokások (televízió nézés, légkondicionáló használata, rugalmas közvilágítási rendszer). Szintén ellenérvként szolgál, hogy az óraátállítás hatására megváltozik az ember közérzete, a megváltozott napi rutin hatással van az ember bioritmusára, valamint statisztikák bizonyítják, hogy az óraátállítást követő első napon megnő a közúti balesetek száma. /Univadis/
1 Hozzászólás:
Nagy hülyeség az egész!!