Egy újabb nemzetközi összehasonlító listán sikerült a sikeres Magyarországnak hátrébb csúsznia.
Ezúttal a magyar egészségügy szerepelt le, Magyarország ugyanis három helyet hátrébb csúszott az Európai Egészségügyi Fogyasztói Indexen (EHCI), amely szerint Kelet-Európa egyik legrosszabbul teljesítő egészségügyi rendszere a magyar – írta az index.hu.
Sőt a hosszú évek válságában és megszorító intézkedéseiben megtépázott görög egészségügyi rendszer is jobban teljesít, mint a miénk.
Az indexet egy svéd agytröszt, a Health Consumer Powerhouse állítja össze már több mint tíz éve. Az intézet saját honlapján az áll, hogy az Európai Bizottság az EHCI indexet tartja a legjobb összehasonlító felmérésnek az európai országok egészségügyi rendszeréről, bár a British Medical Journal blogján megjelent egyik cikk szerint az index pontrendszerét elég önkényesen állítják össze és súlyozzák az országok rangsorolásánál.
A skálán összesen 1000 pontot lehet kapni, ebből a 2016-ban legjobbnak ítélt holland egészségügyi rendszer 927-et kapott. Magyarország 575 ponttal a 30. helyen van. Ez azt jelenti, hogy a Health Consumer Powerhouse elemzése szerint csak öt európai ország egészségügyi rendszere rosszabb, mint a magyar.
Újabb listán csúsztunk hátrébb: alig van európai ország, ahol rosszabb az egészségügy
gy újabb nemzetközi összehasonlító listán sikerült a sikeres Magyarországnak hátrébb csúsznia. Ezúttal a magyar egészségügy szerepelt le, Magyarország ugyanis három helyet hátrébb csúszott az Európai Egészségügyi Fogyasztói Indexen (EHCI), amely szerint
Kelet-Európa egyik legrosszabbul teljesítő egészségügyi rendszere a magyar.
Sőt a hosszú évek válságában és megszorító intézkedéseiben megtépázott görög egészségügyi rendszer is jobban teljesít, mint a miénk.
Az indexet egy svéd agytröszt, a Health Consumer Powerhouse állítja össze már több mint tíz éve. Az intézet saját honlapján az áll, hogy az Európai Bizottság az EHCI indexet tartja a legjobb összehasonlító felmérésnek az európai országok egészségügyi rendszeréről, bár a British Medical Journal blogján megjelent egyik cikk szerint az index pontrendszerét elég önkényesen állítják össze és súlyozzák az országok rangsorolásánál.
A skálán összesen 1000 pontot lehet kapni, ebből a 2016-ban legjobbnak ítélt holland
egészségügyi rendszer 927-et kapott. Magyarország 575 ponttal a 30. helyen van. Ez azt jelenti, hogy a Health Consumer Powerhouse elemzése szerint csak öt európai ország egészségügyi rendszere rosszabb, mint a magyar.
közép-kelet-európai régióban Csehország teljesít a legjobban, amely Svédországnál csak egy kicsit teljesít rosszabbul 780 ponttal, de Magyarországot Szlovákia, Észtország, Szlovánia, Litvánia, és (idén először) Lettország is megelőzi. Az indexen Magyarország 2008-ban kapta a legtöbb pontot, akkor 650 pont körül voltunk, onnan 2013-ig esett, majd egy évig emelkedett a pontszám, 2014 óta viszont folyamatosan romlik.
Az indexben több kategóriát pontoznak; az országoknak aszerint járnak pontok, hogy
- mennyire érvényesülnek a betegek jogai
- mennyire elérhető a rendszer a betegeknek, például mennyit kell várni nem akut műtétekre vagy milyen gyorsan kap beutalót a beteg kezelésre, miután diagnosztizálták egy daganatos betegséggel,
- mennyire eredményes a rendszer
- milyen a megelőzés színvonala,
- milyen a gyógyszerellátottság
- és hogy milyen széleskörűek a szolgáltatások, például mennyire egyenlő a rendszer.
Magyarország főleg a várólisták, a nem túl jó eredményesség (sok az abortusz, sokan halnak meg rákban, krónikus légúti fertőzésben és szív és érrendszeri megbetegedésekben), és a rossz gyógyszerellátottság miatt kapott sok rossz pontot. A jelentés szerint a magyar egészségügynek radikális reformokra lenne szüksége, hogy egy modern, páciens-központú rendszerré váljon, ehhez képest viszont a magyar kormány inkább a menekültek kizárásával foglalkozik.
Nos, ehhez nem kell kommentár. Nyugat-Európában járva sehol nem találkoztam óriásplakátokkal, fizetett rádió-és TV-hirdetésekkel, ahol az aktuális kormány heteken, hónapokon keresztül kürtölte világgá az ország (és így saját) kiemelkedő teljesítményét. Ezt nem kell az emberekbe sulykolni, egy jól működő rendszerben egy kívülálló számára is nyilvánvaló a jólét. Attól, hogy ezt sokszor halljuk, nem fogja mindenki igaznak gondolni.
Én magam szívem szerint nem hallani szeretnék a jólétről, hanem érezni . Mint 600.000 újkori külhoni honfitársunk…