Viszket a bőröm és tele van hólyagos kiütésekkel. A nyári időszakban gyakran keresik fel a betegek a rendelőket ezekkel a panaszokkal. Főként valamilyen allergiás reakcióval állunk szemben, de nem mindig, nemcsak allergia okozhat kiütéseket. Vizsgáljuk meg részletesebben, mi lehet az elváltozások hátterében!
Valószínűleg csalánkiütések jelentek meg Önön, amennyiben bőrén viszkető vörös duzzanatok alakultak ki, jellemzően égő érzéssel és fájdalommal párosulva, amelyek 24 órán belül eltűnnek, majd napokig más-más bőrfelületen jelennek meg.
A csalánkiütés a leggyakoribb bőrgyógyászati elváltozások egyike.
Mi okozza, és hogyan diagnosztizálható?
A csalánkiütés (urtica) egy tünet, a csalánkiütéssel járó betegség neve urticaria. Jellemzője a test számos részén (karokon, lábakon, törzsön, mellkason) kialakuló hólyagszerű duzzanat, amely rendszerint vörös, ám fehér vagy lilás színű kiütések is előfordulhatnak. Méretük a néhány milliméterestől a tenyérnyi nagyságúig bármekkora lehet. A foltokkal párhuzamosan jellemző az arc, a kezek és talpak, továbbá a nyálkahártyák duzzanata (angioödéma) is. A kiütések viszketnek, fájdalmas, égő érzéssel kísérve.
A csalánkiütés legfőbb jellemzője, hogy egy-egy duzzanat jellemzően néhány óra alatt eltűnik, majd a bőr másik részén újabbak tűnnek fel, a tünetek pedig napokig vándorolnak.
Az urticaria lehet akut és krónikus: akut formája 4-6 héten belül elmúlik, a nagyobb kihívást jelentő krónikus változat azonban 6 héten túl is fennmarad. A csalánkiütés voltaképpen a bőr középső rétegében keletkező folyadékgyülem, amely az erek áteresztőképességének fokozódása miatt alakul ki.
A folyamat középpontjában a hisztaminfelszabadulás áll: a felszabaduló hisztamin hatására ugyanis az érfal áteresztőképessége megnő, az érpályából a szövetek közti térbe pedig szokásosnál nagyobb mennyiségben szűrődik ki folyadék. (Hasonló módon alakul ki az angioödéma is, csak utóbbi esetében a folyamat a bőr mélyebb részein következik be, és rendszerint a kezeken, talpakon, arcon okoz vizenyős duzzanatot, súlyos esetben pedig akár légzési nehézséget.)
Mi okozhat csalánkiütést?
A tünet hátterében nagyon sokféle ok állhat, előidézhetik az időjárási hatások, a bőrrel érintkező anyagok, kisebb sérülések, élelmiszerek vagy gyógyszerek, fertőzések, de lehet krónikus betegségek velejárója is.
A legújabb szakmai ajánlások szerint a csalánbetegséget spontán és indukált urticaria típusra oszthatjuk.
Fizikai okok miatt kialakuló (indukált) csalánkiütés
Az indukálható formák a bőrt érő külső hatások következtében alakulnak ki. Ebbe a csoportba tartoznak: a bőrfelszínt érő karcolást követően a behatás helyén néhány perc alatt kialakuló csalánkiütés, hideg vagy meleg által kiváltott urticaria a bőrfelszínt érő tartósabb, vertikális nyomás következtében kialakuló csalánkiütés (nyomási urticaria), napfény által kiváltott urticaria, vibrációs urticaria, fokozott izzadás, meleg, fizikai megterhelés-testmozgás, stressz hatására kialakuló csalánkiütés (kolinerg urticaria), a bőrre helyezett anyaggal – pl. illatszerek, vegyszerek, mosószerek, fémek, kozmetikumok – provokálható a csalánkiütés megjelenése (kontakt urticaria), a víz, annak minőségétől és hőmérsékletétől függetlenül, nagyon ritka esetben a bőrfelszínnel érintkezve csalánkiütést okozhat (aquagén urticaria).
Magas hisztamintartalmú ételek által okozott kiütés
Bizonyos ételek (pl. vörösbor, pezsgő, tonhal, szardínia, ementáli és camembert sajt) magas hisztamintartalmuk miatt, más élelmiszerek (paradicsom, földieper, málna) direkt hisztaminfelszabadulást előidézve okozhatnak csalánkiütést.
Pszeudoallergiás reakció
Csalánkiütés kialakulhat nem allergiás mechanizmussal is, ez az ún. pszeudoallergiás reakció. Főként akut urticaria esetén alakulhat ki, a háttérben különböző ételfestékek (pl. tartrazin), adalékanyagok, tartósítószerek (pl. Na-benzoát), ízjavítók (pl. monoszódium-glutamát – az általa indukált akut urticaria az ún. kínai étterem szindróma), gyógyszerek (pl. NSAID-ok, ACE-gátlók), a méh- és darázsméreg.
Autoimmun csalánkiütés
A krónikus urticaria speciális alcsoportja az autoimmun típus, mely gyakran társul autoimmun pajzsmirigybetegséggel.
Fertőzések okozta kiütés
A különböző eredetű (vírusok, baktériumok, gombák, paraziták) fertőzéseket is kísérheti csalánkiütés. Gyakori, hogy egy akut vírusfertőzéssel párhuzamosan vagy a fertőzés lezajlását követően jelentkeznek a bőrpanaszok.
A krónikus urticaria hátterében állhat gócfertőzés vagy krónikusan alkalmazott gyógyszer.
Betegségek okozta kiütés
A csalánkiütés társulhat különböző belgyógyászati betegségekkel, például epekövességhez, Helicobacter pylori okozta fertőzéshez, reflux betegséghez, gyulladásos bélbetegséghez (Crohn-betegség), pajzsmirigy-betegséghez.
Hogyan lehet meghatározni, mi okozza a csalánkiütést?
Maga a diagnózis a tünetek alapján általában egyértelmű, azonban a csalánkiütés hátterében álló ok kiderítése nem minden esetben könnyű, nagy türelmet igényel mind az orvos, mind a beteg részéről. A beteg kivizsgálása során alapvető fontosságú az ételekre, tartósítószerekre, az egyéb betegségekre, gyógyszerszedésre, gyógyszerérzékenységre utaló adatok részletes kikérdezése.
A klinikai vizsgálatot tekintve fontos a tünetek morfológiája, a fizikális tényezőkkel történő tesztek, próbák (hideg, meleg, UV-sugárzás, testmozgás, nyomás), a bőr ingerlésének vizsgálata.
A kivizsgálás során – főként a krónikus formák esetén – szükséges lehet teljes vérkép, gyulladásos faktorok, pajzsmirigyhormonok meghatározására, fertőzések célzott keresésére, egyes gyógyszerek elhagyására, diéta tartására, saját vérsavóval végzett bőrteszt elvégzésére, bőrminta vételére. /Webbeteg.hu/