A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz; alig van olyan ember, aki élete során ne találkozna vele. Becslések szerint Magyarországon körülbelül egymillió migrénes van, és ennél is nagyobb azok száma, akik a visszatérő fejfájás egyéb formáiban szenvednek.
A Nemzetközi Fejfájás Társaság a fejfájásokat két nagy csoportba osztja: önálló és másodlagos formák. Míg utóbbiak hátterében valamilyen egyéb (legtöbbször neurológiai vagy belgyógyászati jellegű) betegség húzódik meg, s a fejfájás „csupán” egy tünet; addig az önálló jellegű fejfájások oka az idegrendszer működési zavara.
Az önálló formák közül a leggyakoribb az ún. tenziós fejfájás, mely rendszerint kétoldali, nyomó vagy szorító jellegű, enyhe-közepesen erős fejfájás, mely a mindennapi tevékenységet általában nem akadályozza. Egy-egy tenziós fejfájásos roham időtartama néhány perctől akár napokig is eltarthat. Kísérőtünettel általában nem jár, hányinger vagy hányás nem fordul elő; ritkán izolált fény-, vagy hangérzékenységgel társulhat (Amennyiben a fejfájáshoz hányinger vagy hányás, ill. többféle környezeti inger iránti érzékenység is társul, a tenziós fejfájás kórisméje nem tartható.)
Az önálló jellegű fejfájások második leggyakoribb formája a migrén: ez rendszerint közepesen erős-igen erős, féloldali, lüktető vagy görcsös jellegű fájdalom, mely a mindennapi fizikai aktivitást erősen befolyásolja; a roham 4-72 óra időtartamú. Igen gyakran társul hozzá fény-, hangérzékenység, hányinger, hányás. A betegek kb. ötödében a fejfájást percek alatt kifejlődő, max. 60 percen át tartó, tehát reverzibilis neurológiai gócjelek (látászavar, zsibbadás, gyengeség, beszédzavar) előzik meg; ez az ún. aura.
Egyéb önálló fejfájások a ritkább migrénformák, trigeminoautonóm fejfájások, és egyéb, ritka fejfájások. Speciális forma az önálló fejfájásokból (elsősorban migrénből) fájdalomcsillapítók tartós fogyasztása során kialakuló fejfájás, mely akár a lakosság 1-2 %-át is érintheti.
Az önálló fejfájások hatékony kezelése csak a korrekt diagnózis felállítását követően lehetséges. A kezelések lehetnek nem gyógyszeres és gyógyszeres formák. A nem gyógyszeres terápiák közül legfontosabb az ismert provokáló faktorok (pl. kialvatlanság, stressz, bizonyos ételek fogyasztása) kerülése. Ezen túlmenően a rendszeres mozgás, a relaxáció, ill. az akupunktúra is hatásos lehet.
/Forrás: 1. Ertsey Cs. Fejfájás a mindennapi orvosi gyakorlatban. Lege Artis Medicinae. 2010;20(11):727-731.
2. Magyar Fejfájás Társaság 2008 Az elsődleges fejfájások klasszifikációja, A migrén epidemiologiája, a fejfájásban szenvedő beteg kivizsgálási stratégiája, Az elsődleges fejfájások kezelésének protokollja. Cephalalgia Hungarica, 2009;13(19):27-68.
3. Dr. Ertsey Csaba: A migrén a háziorvosi gyakorlatban. Előadás, Pfizer Tudományegyetem/