Az már közismert tény, a beleinkben élő baktériumok sok félék, nagyszámúak, és igen fontos szerepet töltenek be életünkben. Összetételük döntő fontosságú egészségi állapotunk megőrzésében. Már a születésünk során megkezdődik kialakulása. Összetételét döntően befolyásolja az anyatejes táplálás vagy annak hiánya, ill. a későbbi életkorokban a nyugati típusú, szénhidrát dús táplálkozás, az antibiotikumok nagyszámú és gyakran indokolatlan használata.
Egy kísérletben antibiotikum kúra hatását vizsgálták felnőttekben, mi történik a nyálban, ill. a tápcsatornájukban, különböző antibiotikumok adására?
A kísérleti személyeknek (66-an voltak) egy teljes antibiotikum terápiát kellett végigvinniük. Négy antibiotikum fajta valamelyikét kapták véletlenszerűen: ciprofloxacint, clindamycint, amoxicillint, minocyclinet – illetve placebót.
A kutatók széklet- és nyálmintákat gyűjtöttek: a kutatás kezdetén, közvetlenül az antibiotikum szedés megkezdése után, illetőleg 1, 2, 4 és 12 hónappal a szedés befejezése után.
Korszerű laboratóriumi technikával azonosították a széklet- és nyálmintákban a baktériumokat, majd egy másik módszerrel megállapították az antibiotikum-rezisztencia keletkezését.
A gyógyszerek hatására megszaporodtak azok a gének, amelyek antibiotikum rezisztenciával kapcsolatosak, illetve súlyosan károsítják a baktériumok sokféleségét a bélcsatornában – még hónapokkal az antibiotikum-kúra után is.
A nyálban lévő mikroorganizmusok már néhány héttel a kúra után regenerálódtak.
A székletben levő mikroorganizmusokat hónapokig súlyosan érintette a legtöbb antibiotikum.
A kutatók megfigyelték az egészséghez kapcsolható fajok számának csökkenését, azokét, amelyek tejsavat– egy gyulladáscsökkentő anyagot – termelnek, és megakadályozzák a rák és stressz különböző formáinak kialakulását.
Például, a clindamicint szedőknél négy hónapra, a ciprofloxacint szedőknél viszont 12 hónapra csökkentette jelentős mértékben a mikroorganizmusok sokféleségét. (A szájüreg mikroorganizmusai a gyógyszer hatására csak egy hétre tudtak megváltozni.)
Az amoxicillinnek nem volt különösebb hatása a mikroorganizmusok összetételére, sem a szájüregben, sem a bélcsatornában, viszont az amoxicillin hatására jöttek létre az antibiotikum-rezisztens gének a legnagyobb számban.
Az antibiotikumokat csak abban az esetben kellene használnunk, ha rendkívül fontos az alkalmazásuk. Egyetlen antibiotikum kezelés is – egy egészséges emberben – hozzájárulhat a rezisztencia kialakulásához, és tönkre teheti hosszú időre a bél baktériumközösségét. /Drportal.hu/